A starttól az élményig és tovább (Logó kép)
A Windows 3.1 kora egyik legstabilabb és legbiztonságosabb rendszere volt. Folytatása az irodai rendszerek terén a Windows NT volt. Ám az otthoni gépek operációs rendszere még nem volt lefedve. Erre készült a vadonatúj Windows 95.
Start me up – Windows 95 (win 95 logó, win 95 asztal kép)
A komoly lépést a Windows 95 piacra dobása jelentette 1995 augusztus 24-én. (Eredeti verziószám: 4.00.950 – kódnév: Chicago) Ezt a rendszert már nem lehetett MS-DOS alól indítani, mivel önálló alapokon épült fel. A hatalmas reklámköltséggel felépített hírverés megtette a maga hatását és így az új elvű operációs rendszer minden hibája ellenére is sikeres lett. Nem keveset köszönhet sikeréből annak a ténynek, hogy számtalan nemzeti nyelvre is lefordították. A reklámban szerves részt kapott a Rolling Stones: „Start me up” (Kezdjed velem) című dala is. Találtam egy videót az eredeti dalról, URL: https://www.youtube.com/watch?v=XW4DPIBO5OU
Minimális hardware-követelmény: 386-os CPU, 4 MByte RAM és VGA monitor. Javasolt hardware: 486-os CPU 100MHz-cel és 16 MByte RAM. Szabad hely-igénye: 60-90 MByte. Újdonságai: teljesen új, szebb és kényelmesebb felhasználói felület, "buborékhelp"-ek használata, az alkalmazások már 32 bitesek, hosszú fájlnevek (max. 255 karakter) támogatása, Plug and Play (csatlakoztasd és használd) technológia, régi DOS-os programok támogatása, megjelent a Lomtár és rendszeressé vált a jobb egérgomb használata. Mivel teljes egészében 32 bites, ezért stabilabbnak ígérkezett, mint a jogelőd Windows 3.xx. A Plug and Play lényege az, hogy működés közben felismerje a rácsatlakoztatott eszközöket, így megkönnyíti az egyes eszközök felhasználását. A biztonságosabb működés érdekében az egyes alkalmazások függetlenek egymástól, ráadásul az erőforrásaikat is maga az operációs rendszer osztja be. Hiba esetén a Windows a hibás alkalmazást leállítja, de ez így nem rántja magával a teljes gépet. Ez volt az utolsó Microsoft op.rendszer, ami még floppy-kon is megjelent (10 db alaposan telepakolt lemez).
A Start gomb megjelent, az alkalmazások megjelennek a Tálcán. Megjelenik a Sajátgép, mint a klasszikus HDD(-k) feletti legfelső szint. Megjelenik a Hálózatok ikon, valamint a Lomtár, ami immár nem jelent végleges törlést. Megjelennek a hosszú fájlnevek: a korábbi 8+3 karakter helyett 255 karakter lehet a teljes hossz. Az Internet Explorer (Kódnév: Nashville) előretelepítve, illetve integrálva beleépül az operációs rendszerbe, így a korábbi piacvezető böngészőt, a Netscape-et gyakorlatilag kiszorította a piacról. Ez trösztellenes perek sorát hozta – melyek sorra eredménytelenek lettek. Kikapcsoláskor az akkori szokás szerint meg kellett várni, amíg a rendszer maga kéri az áramtalanítást.
A gyakorlat egészen mást hozott: a rendszer bár tényleg könnyebben használható és sokan rászoktak a számítógépre, de sajnos mindennaposak a teljes rendszerösszeomlások. A P&P az eredeti jelentése helyett új jelentést kapott: Plug & Pray (csatlakoztasd és imádkozz). Sok régi hardware egyszerűen nem használható. Rengeteg programot az alapjaitól kellett újraírni. Megjelentek a minden eddiginél alattomosabb és gyorsabb vírusok: ha valaki nem töltötte le időben a következő javítófoltot (patch-et), akkor a gép gyorsan vírusos lett. Utolsó lépésként a gép időnként végtelennek tűnő idő alatt sem volt hajlandó az áramtalanító üzenetet kiadni, így a türelmetlenebb felhasználók önkényesen idő előtt kikapcsolták a gépüket, aminek persze számtalanszor hibás boot-olás lett az eredménye. (Win 95 kikapcsolás kép)
Az otthoni felhasználók a szokásos javításokon kívül igényeltek kicsivel több játéktámogatást, illetve eszközt a szórakoztatáshoz: ez volt a kiegészítésként forgalomba hozott (Microsoft) Windows 95 Plus! (Kódneve: Frosting) A kisebb-nagyobb javításokat időnként összefoglalták csomagokba, így jelent meg sorra az ORS-1, illetve az OSR-2. (utóbbi kódneve: Detroit). Végül is 5 különböző verzió jelent meg:
A Microsoft szokatlanul sokáig, 2001. december 31-ig támogatta a Windows 95-öt.