Minden oldal

Szerkesztette Balogh Ádám 2011.12.05.

A Microsoft Windows-ok története:

A starttól az élményig és tovább

A Windows 3.1 kora egyik legstabilabb és legbiztonságosabb rendszere volt. Folytatása az irodai rendszerek terén a Windows NT volt. Ám az otthoni gépek operációs rendszere még nem volt lefedve. Erre készült a vadonatúj Windows 95.

Start me up – Windows 95

A komoly lépést a Windows 95 piacra dobása jelentette 1995 augusztus 24-én. (Eredeti verziószám: 4.00.950 – kódnév: Chicago) Ezt a rendszert már nem lehetett MS-DOS alól indítani, mivel önálló alapokon épült fel. A hatalmas reklámköltséggel felépített hírverés megtette a maga hatását és így az új elvű operációs rendszer minden hibája ellenére is sikeres lett. Nem keveset köszönhet sikeréből annak a ténynek, hogy számtalan nemzeti nyelvre is lefordították. A reklámban szerves részt kapott a Rolling Stones: „Start me up” (Kezdjed velem) című dala is. Találtam egy videót az eredeti dalról, URL: https://www.youtube.com/watch?v=XW4DPIBO5OU

Minimális hardware-követelmény: 386-os CPU, 4 MByte RAM és VGA monitor. Javasolt hardware: 486-os CPU 100MHz-cel és 16 MByte RAM. Szabad hely-igénye: 60-90 MByte. Újdonságai: teljesen új, szebb és kényelmesebb felhasználói felület, "buborékhelp"-ek használata, az alkalmazások már 32 bitesek, hosszú fájlnevek (max. 255 karakter) támogatása, Plug and Play (csatlakoztasd és használd) technológia, régi DOS-os programok támogatása, megjelent a Lomtár és rendszeressé vált a jobb egérgomb használata. Mivel teljes egészében 32 bites, ezért stabilabbnak ígérkezett, mint a jogelőd Windows 3.xx. A Plug and Play lényege az, hogy működés közben felismerje a rácsatlakoztatott eszközöket, így megkönnyíti az egyes eszközök felhasználását. A biztonságosabb működés érdekében az egyes alkalmazások függetlenek egymástól, ráadásul az erőforrásaikat is maga az operációs rendszer osztja be. Hiba esetén a Windows a hibás alkalmazást leállítja, de ez így nem rántja magával a teljes gépet. Ez volt az utolsó Microsoft op.rendszer, ami még floppy-kon is megjelent (10 db alaposan telepakolt lemez).

A Start gomb megjelent, az alkalmazások megjelennek a Tálcán. Megjelenik a Sajátgép, mint a klasszikus HDD(-k) feletti legfelső szint. Megjelenik a Hálózatok ikon, valamint a Lomtár, ami immár nem jelent végleges törlést. Megjelennek a hosszú fájlnevek: a korábbi 8+3 karakter helyett 255 karakter lehet a teljes hossz. Az Internet Explorer (Kódnév: Nashville) előretelepítve, illetve integrálva beleépül az operációs rendszerbe, így a korábbi piacvezető böngészőt, a Netscape-et gyakorlatilag kiszorította a piacról. Ez trösztellenes perek sorát hozta – melyek sorra eredménytelenek lettek. Kikapcsoláskor az akkori szokás szerint meg kellett várni, amíg a rendszer maga kéri az áramtalanítást.

A gyakorlat egészen mást hozott: a rendszer bár tényleg könnyebben használható és sokan rászoktak a számítógépre, de sajnos mindennaposak a teljes rendszerösszeomlások. A P&P az eredeti jelentése helyett új jelentést kapott: Plug & Pray (csatlakoztasd és imádkozz). Sok régi hardware egyszerűen nem használható. Rengeteg programot az alapjaitól kellett újraírni. Megjelentek a minden eddiginél alattomosabb és gyorsabb vírusok: ha valaki nem töltötte le időben a következő javítófoltot (patch-et), akkor a gép gyorsan vírusos lett. Utolsó lépésként a gép időnként végtelennek tűnő idő alatt sem volt hajlandó az áramtalanító üzenetet kiadni, így a türelmetlenebb felhasználók önkényesen idő előtt kikapcsolták a gépüket, aminek persze számtalanszor hibás boot-olás lett az eredménye.

Az otthoni felhasználók a szokásos javításokon kívül igényeltek kicsivel több játéktámogatást, illetve eszközt a szórakoztatáshoz: ez volt a kiegészítésként forgalomba hozott (Microsoft) Windows 95 Plus! (Kódneve: Frosting) A kisebb-nagyobb javításokat időnként összefoglalták csomagokba, így jelent meg sorra az ORS-1, illetve az OSR-2. (utóbbi kódneve: Detroit). Végül is 5 különböző verzió jelent meg:

Windows 95 – az eredeti kiadás (4.00.950) – 1995 – IE nélkül. (Az IE 1.0 először a Microsoft Plus!-ban volt megtalálható!)
Windows 95 A – benne az OSR1 összes állománya (4.00.950a) – 1995. december 31. - benne az Internet Explorer 2.0
Windows 95 B – OSR2 utáni kisebb javításokkal együtt, telepített Internet Explorer 3.0-val és teljes FAT32-es támogatással (4.00.1111) - 1996
Windows 95 B USB – (OSR 2.1) alapvető USB-támogatással (4.03.1212) - 1996
Windows 95 C – (OSR 2.5) az összes eddigi fejlesztés mellett Internet Explorer 4.0-val. Ez volt a Windows 95 utolsó verziója (4.03.1214) - 1997

A Microsoft szokatlanul sokáig, 2001. december 31-ig támogatta a Windows 95-öt.

A szerves folytatás: Windows 98

Aztán 1998. június 25-én megjelent a legfontosabb javításokat egyszerre tartalmazó és sokkal több hardware-elemet felismerő Windows 98. (eredeti verziószáma: 4.10.1998 – kódneve: Memphis) Ez az operációs rendszer követte elődje legjobb hagyományait és igen sok játék-támogató eszközt építettek bele, melynek hatására a legkedveltebb otthoni operációs rendszer lett. Minimális hardware-követelménye: 486DX2-es CPU 66 MHz-cel, 16 MByte RAM, 200 MByte szabad hely a HDD-n és VGA monitor. Az élvezhető sebességű futáshoz persze szükséges Pentium/266 CPU és 32 MByte RAM. Újdonságok: USB és DVD-támogatás, AGP-s videókártyák támogatása, a 2 Gbyte-nál nagypbb HDD-s partíciók használata FAT32 alatt, hardware-profilok választhatósága, DirectX-támogatás, fejlett energiagazdálkodás, FAT32-es HDD-formátum, Euró-karakter támogatása ("€" = CTRL + ALT + U, vagy AltGr + U), ...

Érdekességként megjelent a több monitor támogatása, illetve az immáron Active Desktop-ként teljesen a rendszerbe integrált Internet Explorer (4.0). Ez volt az első operációs rendszer, ami kihasználta a vadonatúj technológiát, a Windows Driver Modell-t (WDM). Ezt sajnos nem igazán reklámozták be a piacra dobáskor, így a legtöbb hardware-es továbbra is fejlesztett drivereket az öreg szabványra, a VxD-re. A WDM szabvány éveken keresztül kicsit „mostahagyerek” volt, mert nem lelt teljes támogatásra sem a Windows 2000, sem a Win XP korában, ráadásként ezen rendszerek nem voltak (lefelé) kompatibilisek a az öregebb VxD szabvánnyal. Lassacskán, kb. egy évtized alatt lett csak teljes a WDM-támogatása. Csak érdekességképpen: azon hardware-fejlesztők, akik eredetileg nem támogatták a WDM-et a Win 98 korában, immáron teljesen kompatibilis WDM-drivereket írnak.

Telepítéskor a rendszer elég „nyafogós” volt, mivel a megfelelő teljes installációhoz min. 500 Mbyte üres hely kellett a HDD-n. A Win 95-ből (FAT16-os) történő frissítéses telepítéskor 140-400 MB kellett (átlagosan: 205). Új telepítéskor FAT32-n 190-305 Mbyte (átlagosan: 210). A Win 98 mindkét verziójánál komoly hibák léptek fel a 32 Gbyte feletti HDD-ken történő telepítéskor, mivel ezeket egyszerűen nem támogatta az igen gyakran használt Phoenix BIOS. Például ezt a hiányosságot is egy gyors szoftverfrissítéssel kellett megoldani. Szintén hibák keletkeztek a 137 Gbyte feletti HDD-k kezelésekor, mivel hiányzott a rendszerszintű 48 bites LBS-támogatás. Ezt a hiányosságot csak külső fejlesztők tudták megoldani megfelelő sebességgel.

Rendszereszközök:

Scandisk: egy igen fontos rendszereszköz. DOS és GUI (grafikus)-verziót is tartalmaz. A fájlrendszer és az állományok integritását védi.
Disk Defragmenter: (töredezettségmentesítő) A sok használattól össze-vissza rendezgetett HDD-k állományait fésüli (és rendezi) át a gyorsabb használat érdekében. Megfelelő használatával a mindennapi munkára használt lemezeken is komoly gyorsulást lehet elérni.
Scanreg: A regisztrációs adatbázist kutatja/fésüli át, illetve az egyes alkalmazásokat és az általuk használt fájlkiterjesztéseket, illetve állományokat tárolja. Használata meglehetősen bonyolult, mivel a nem megfelelő szakértelemmel való „babrálás” gyakran az egész gépet magával rántja és a felhasználót egy újratelepítésre kényszeríti.
Msconfig: A rendszerprogramok, illetve a rendszer beindulásával automatikusan induló alkalmazásokat lehet vele adminisztrálni. Megfelelő alkalmazásával a rendszer indulási idejét lehet drasztikusan csökkenteni.
Regedit: a regisztrációs adatbázis kézi szerkesztése.

Bár a Microsoft elnöke, Bill Gates kijelentette, hogy ezzel vége a kifejezetten otthoni felhasználóknak szánt rendszereknek, de ettől függetlenül 1999. május 5-én megjelent a Windows 98 SE (Second Edition = Második kiadás) Verziószáma: 4.10.2222A. Beépített Internet Explorer: 5.0, valamint MS DirectX API 6.1-es, amely a rendszer multimédiás képességeit volt hivatott növelni. Ez csak némi felületi simítást hozott és nem sokkal jelentett többet az addigi javítófoltokkal megerősített eredeti Win 98-nál, de mégis inkább önálló termékként adták ki.

A Microsoft eredetileg 2004. január 16-ig támogatta a Windows 98-at, azonban nem számoltak az operációs rendszer szokatlanul nagy sikerével. A Google felmérése 2003. október-novemberi felmérése szerint az oldalletöltések 27%-a még mindig Windows 98-cal történt. (URL: http://www.google.com/press/zeitgeist/zeitgeist-nov03.html) Éppen ezért a cég kitolta a rendszertámogatás határidejét egészen 2006. július 11-ig. Érdekes, hogy a sikertelen Windows ME-t szintén eddig támogatták. Erre az időre már 2,7%-ra esett a rendszer használata. (URL: http://marketshare.hitslink.com/report.aspx?qprid=10&qpmr=24&qpdt=1&qpct=3&qptimeframe=M&qpsp=90)

Windows ME: a kudarc

A 98 utáni lépést a Microsoft egyszerűen eltévesztette. Piacra bocsájtás: 2000. szeptember 14. Eredeti kódneve: Millenium, illetve Georgia, de az angol rövidítés: ME, azaz nekem. A piacra dobás után a cég USA-szerte erőteljes kampányba kezdett az újabb operációs rendszere érdekében. A kampány jelszava: Meet Me Tour (Találkozz velem – túra). A cél egyértelmű: A Windows Me népszerűsítése az USA 25 nagyobb városában. Legfontosabb újításai: Internet Explorer 5.5, Windows Media Player 7 és a vadonatúj Windows Movie Maker, melynek segítségével a felhasználók alapvető videószerkesztési és vágási műveleteket tudnak elvégezni. A cég frissítette a grafikus felhasználói felületet, valamint használhatóbbá tette a Windows Explorert (böngészőt). Igazság szerint az IE 5.5 és a Media Player egyaránt ingyenesen letölthető volt a cég weblapjáról.

A minimális rendszerkövetelmények: Pentium 150 MHz CPU, 320 MB hely a HDD-n, 321 Mbyte RAM. Ajánlott rendszerkövetelmények: Pentium II 300 MHz CPU, min. 2 Gbyte hely a HDD-n, és min. 94 Mbyte RAM.

Újításként megjelent a rendszer-visszaállítás (System Restore) , amely a regisztrációs adatbázis alapján többnyire sikeresen ment. Újra megpróbálkoztak a rendszerfájlok védelmével, amivel először a Win 98-nál próbálkoztak, de akkor nem sikerült hatékonyan megvalósítani. Ezúttal jobb lett a megoldás, mivel immáron korlátozták a DOS-os funkciókhoz való hozzáférést, bár gyakorlati tapasztalataim szerint igen gyakran elő kellett venni az eredeti telepítő CD-t. Komoly hibái többek között:

Nem teljesen kompatibilis driverek rengeteg feleslegesnek látszó fájlt tettek fel a Windows /inf könyvtárba, ezzel gyakorlatilag kezelhetetlenné tették a registry gyors kezelését.
Sok felhasználót kifejezetten hátráltatott a korlátozott DOS-hozzáférés
Pár kiegészítő program telepítése után a töredezettségmentesítés kínosan lelassult.
Az agyonreklámozott Windows Movie Maker túl keveset tudott.
A piacvezetőnek szánt MS Media Player igen sokszor egyszerűen lefagyott, gyakrabban akadályozta a munkát, mint segítette.

Ami viszont hasznosnak bizonyult: egyes könyvtárakba belépve megjelentek az előnézet-képek (preview), az otthoni hálózat varázslója, a továbbfejlesztett Plug & Play, valamint a digitális kamerák/szkennerek kezelése. Végezetül azt is szeretném kiemelni, hogy itt voltak utoljára könnyen hozzáférhetők a konfigurációs eszközök, ami sokakat – köztük engem is – n agy megelégedettséggel töltött el. (Ez sajnos a biztonság jegyében jócskán megnehezült, illetve eltűnt.)

A Microsoft a kudarcot látva a terméket elég röviden támogatta, mindössze 2006. július 11-ig.

Windows XP: az élmény

Az előző verzió, a Windows Me kudarc volt, így a Microsoft döntő lépére határozta el magát: egyesíti a megfelelő multimédia- és játéktámogatással rendelkező Win 95/98/Me-vonulatot, valamint a stabilnak bizonyuló NT/2000-verziót. Maga a név az ME után újra egy kis angol szójáték, mivel az eXPerience (élmény) szót jelenti. (Verziószám: 5.1) A Windows XP (Kódneve: Whistler) tényleges célja egy sokrétű, rengeteg helyre kiválóan alkalmazható operációs rendszer létrehozása, ami a felhasználók széles tömegének tud munkájához, illetve szórakozásához megfelelő hátteret biztosítani. Az új operációs rendszert először 2001. október 25-én dobták piacra. Sikerére jellemző, hogy 2006 januárjában több, mint 400 millió példányban használták – az IDC nemzetközi elemzőcég felmérése szerint. (URL: http://www.itworld.com/Comp/4063/060118xpsp3/pfindex.html)

Ez vezette fel az USÁ-ban 2006. november 8-án, míg nemzetközileg 2007. január 30-án piacra dobott Windows Vistát. Az utóbbi termék sikertelenségére jellemző, hogy igen sokan ragaszkodnak a lefelé frissítéshez, azaz Vistáról visszaváltanak XP-re.

Alapvetően két verziója létezik: az otthoni felhasználók számára kifejlesztett Windows XP Home Edition (otthoni kiadás), illetve az üzleti felhasználóknak szánt Windows XP Professional. Ez utóbbi termék alapértelmezésben is már tartalmazza a Windows Server domain-ek, valamint a többprocesszoros üzemmód támogatását – ezt már a komoly üzleti felhasználók, illetve nagyobb cégek/vállalatok is jól használhatták.

További verziók: a Windows XP Media Center Edition (Kódnevek: Freestyle, Symphony, illetve Harmony) további lehetőségeket tartalmazott a különböző televíziós adások vételéhez, komolyabb DVD- és zenehallgatási támogatás. Eredeti kiadás: 2002. november. További megjelenések: 2003, 2004, illetve 2005. A Windows Tablet PC Edition a kisméretű, döntően érintőképernyős rendszerek támogatására jött létre, igen minimális hardware-követelményekkel (2005-ös megjelenés). Két különböző 64 bites megjelenés létezik: a Windows XP 64-bit Edition (Kódneve: Sundown) az Itanium (IA-64) CPU-s támogatással rendelkezik, míg a Windows XP Professional x64 Edition (2005. április 25-től) az x86-64 CPU-kat támogatja, köztük az AMD 64 bites megoldásait is. A Windows XP Starter Edition a fejlődő országok számítógépekkel éppen csak ismerkedő lakosainak lett kifejlesztve. Ezen országok: Thaiföld, Törökország, Malajzia, Indonézia, Oroszország, India, Kolumbia, Brazília, Argentína, Peru, Bolívia, Chile, Mexikó, Uruguay és Venezuela. Ez egy igen egyszerűen használható, kis hardware-igényű – erősen a Windows XP Home-hoz hasonlító kiadás. Különbség annyi, hogy itt egyszerre maximum 3 program használható és sok egyéb lehetőség alapértelmezésben le van tiltva. Minden egyes országban a helyi kiadás sok speciális elemet tartalmaz, például számos helyi ihletésű hátteret és sok egyéb lehetőséget az angolul nem beszélő felhasználók számára. A Windows XP Embedded Edition (Kódneve: Mantis) a más gépekbe beépített rendszerekhez ajánlott, például automata pénztárgépek, játékautomaták, ipari robotok, időmérők, parkolóautomaták, fizetős telefonok, stb.

2004 márciusában az Európai Unió Bizottsága 497 millió €-ra bírságolta meg a Microsoft-ot és arra kötelezte, hogy kiadjon egy Windows Media Player nélküli verziót is. Az indoklásban a Bizottság szerint a cég közel monopólium-helyzetben foglal el a PC-k operációs rendszereinek piacán és túl nagy előnyt szerzett a csoportos szerverek, valamint a médialejátszók piacán. 2004-es, valamint 2005-ös sikertelen fellebbezések után a cég megállapodást kötött a Bizottsággal, így született meg a Windows XP Edition N. Ebből hiányzik a Windows Media Player, helyette a felhasználók önállóan telepíthetik a saját médialejátszójukat. Mivel ez a speciális kiadás ugyanolyan áron került a boltokba, mint az eredeti verzió, ezért a nagyobb gyártók (Dell, Hewlett-Packard, Fujistu-Siemens és a Lenovo) nem támogatták a speciális verziót. Később a Dell mégis piacra dobott egy kisebb szériát az N-szériából, de ez közel sem volt egy sikerszéria... (URL: http://seattlepi.nwsource.com/business/205093_msftfolo24.html )

2005. decemberben a Koreai Kereskedelmi Bizottság a Microsoft-ot kötelezte egy olyan speciális Windows XP és Windows Server 2003 kiadásra is, amely nem tartalmazza sem a Windows Media Playert, sem a Windows Messengert. Az EU döntéséhez hasonlóan a Microsoft túlzott dominanciáján alapul a döntés. Az előző döntéssel ellentétben a Microsoft-ot arra kötelezték, hogy a dél-koreai piacról vonja vissza a teljes verziót, így jött létre ezen piacra szánt „K” és „KN” verzió a Home és a Professional kiadás alapján még 2006. augusztusában.

A Windows XP sikerének egyik tagadhatatlan mérföldköve az volt, hogy számos nyelvre gyorsan lefordították. Újdonságok:

Gyorsabb indulás és hibernációs eljárás.
Az újabb kiadású drivert az operációs rendszer képes elutasítani és helyette visszaállítani a régi verziót, ha az új verzió nem kompatibilis, illetve nem megbízható.
Egy új, felhasználóbarát felület, személyre szóló - önálló asztali témák fejlesztési lehetőségével.
Újratervezett, szebb ablakok és kezelhetőbb beépített programok.
Gyors felhasználóváltás, amely lehetővé teszi az éppen használt állományok gyors mentését, illetve további felhasználók számára is megengedi a belépést – mindezt információváltás nélkül.
Az LCD és hasonlóan jó monitorok számára jobban látható és szebben olvasható ClearType betűtípusokat fejlesztettek ki.
A Távoli Asztal lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy másik munkahelyről is belépjenek a saját felhasználói felületükre, akár az interneten keresztül is. Ott teljes jogú felhasználóként hozzáférhetnek az alkalmazásokhoz és a fájlokhoz.
A legtöbb DSL-modem és a vezetékmentes hálózatok rendszerszintű támogatása, beleértve a FireWire és a BlueTooth kapcsolatokat is.

A jobb terméktámogatás érdekében a gyártóknak felajánlották, hogy a megfelelő termékeikre rátehetik a „Windows XP-hez tervezve” logót.

Minimális rendszerkövetelmények: 233 MHZ CPU, 64 Mbyte RAM. Ajánlott rendszerkövetelmények: 300 MHz CPU, 128 Mbyte vagy több RAM. (Megjegyzés: látott már valaki ilyen kicsi vason működő XP-t?!) További követelmények: Super VGA (min. 800*600 felbontással), 1,5 Gbyte vagy nagyobb hely a HDD-n.

A kisebb-nagyobb javító foltok mellett sorra láttak napvilágot az ingyenes javítócsomagok (Service Pack):

Az XP SP1 2002. szeptember 9-én jött ki. Számos biztonsági javítás mellett felajánlotta a .NET keretcsomag telepítését, a Tablet PC-khez hasonló eszközöket támogatta és telepítette az új Windows Messenger 4.7-es verziót. Az egyik legfontosabb újítása az USB 2.0 támogatása volt. A felhasználók egyénre szabhatják pl. a böngészőjüket, az üzenetküldőjüket, stb. Bevezették a Microsoft Java Virtual Machine-t, de z nem nyerte el a gyártók tetszését. Szintén bevezetésre került az „Ipv6” protokoll is. 2003. február 3-án kiadásra került egy közbülső, SP1a nevű csomag is, ami lényegében csak letörölte a Microsoft (sikertelen) Java motorját és helyette a a Sun Microsystem (sikeres) termékét installálta. Érdekes, hogy a döcögősen induló XP-eladásokat igazából az SP1 lendítette fel.

Az XP SP2-t (kódneve: Springboard) 2004. augusztus 6-án adták ki. Az előző csomaggal ellentétben ez számos komoly újítást tartalmazott: továbbfejlesztett tűzfal, feljavított Wi-Fi támogatás, felbukkanó ablakok blokkolása az Internet Explorer 6-ban, valamint Bluetooth támogatás. Az induló logóból eltűnt a Professional, Home, illetve Embedded felirat, valamint a felületet is kicsit áttervezték. Megjelent a Windows XP Biztonsági Központ, amely az egész rendszer felett átvette az uralmat. Megjelent a vírusirtó állapot-megfigyelő, a feljavított Windows Update, valamint egyes nem-MS termékek is már alkalmasak voltak a Biztonsági Központon keresztüli kommunikációra. (URL: http://www.microsoft.com/windowsxp/sp2/overview.mspx)

Az XP SP3-at 2008. április 21-én adták ki és a letöltési központon keresztül 2008. május 6-ától vált letölthetővé, majd 2008. július 10 után töltődött le automatikusan. 1174 javítást tartalmazott az SP3 és valamennyi rendszeren kisebb-nagyobb javítást hajtott végre. Érdekes módon az SP3 nem tartalmazza az IE7-et.

A legtöbb bírálatot az MS a termék-aktivációs eljárása miatt kapta/kapja. A régebbi verzióknál általában elegendő volt az, hogy a megvett Windows-doboz matricáján lévő számot kellett beírni a programba. Ez általában elegendő is volt, de az XP-nél a kód beírása után a termék interneten keresztül regisztrálta magát a cég szerverén, majd csak az ott kapott kód segítségével lehetett használni a rendszert. Ez így a lopott/kalózmásolatok miatt sikeresnek tűnt, de a problémát az jelentette, ha a felhasználó jószándékúan bár, de kicserélt ezt-azt a rendszerében. Ilyen esetekben ugyanis az XP vagy elhitte, hogy ez a rendszer még a régi, vagy egy teljesen új aktiválást kért, amihez persze vadonatúj kód is kellett, ami új példány megvételét jelentette. Internet, vagy számítástechnikai ismeretek hiányában persze az egész eljárást telefonon keresztül is meg lehetett oldani, de ez egyrészt csigalassúságú volt, másrészt csak munkaidőben lehetett megoldani. Persze a megfelelően ügyes hackereknek ez sem jelentett akadályt, hiszen az eljárás bevezetése után hamarosan már le lehetett szedni olyan csalás-kódokat, melyek segítségével ez az egész hercehurca kikerülhető. A rendszer megkerülhetőségét látva az MS bevezette a Microsoft eredetiség-ellenőrző eljárást („Windows Genuine Advantage”), amely arra hivatott, hogy a hamis aktiválási kódokat elkerülje a rendszer. Ha a licensz-kulcsot nem találja eredetinek a rendszer, akkor erre figyelmeztet és felszólítja a felhasználót, hogy vegyen egy igazi, hamisítatlan példányt. Ez sajnos a Windows Update-ben is feltűnt, így az eljárást mindenki kénytelen-kelletlen elfogadni. 2008. augusztus 26 után a rendszer megváltozott: a rendszer a csalásra való figyelmeztetés után lecseréli a háttérképet egy sima, fekete képre, amit bár el lehet tüntetni, de a rendszer visszarakja 60 perccel később.

Én magam is jártam már sajnos úgy, hogy a boltban vett eredeti XP-t felrakva egy vadonatúj gépre, a rendszer hamisított példányt jelzett. Tehát a rendszerben még mindig vannak hibák!

Az operációs rendszer terméktámogatása elég érdekesen alakul(t): a sima, javító csomagok nélküli XP-t csak 2004. szeptember 30-ig támogatta a Microsoft, míg az SP1 és SP1a támogatása 2006. október 10-én fejeződött be. A legnagyobb sikert viszont az SP2 behozatala hozta, így annak támogatása a tervek szerint 2010. július 13-ig fog tartani, csaknem 6 évvel a kibocsájtása u

A Windows XP sikerének egyik tagadhatatlan mérföldköve az volt, hogy számos nyelvre gyorsan lefordították. Újdonságok:

Gyorsabb indulás és hibernációs eljárás.
Az újabb kiadású drivert az operációs rendszer képes elutasítani és helyette visszaállítani a régi verziót, ha az új verzió nem kompatibilis, illetve nem megbízható.
Egy új, felhasználóbarát felület, személyre szóló - önálló asztali témák fejlesztési lehetőségével.
Újratervezett, szebb ablakok és kezelhetőbb beépített programok.
Gyors felhasználóváltás, amely lehetővé teszi az éppen használt állományok gyors mentését, illetve további felhasználók számára is megengedi a belépést – mindezt információváltás nélkül.
Az LCD és hasonlóan jó monitorok számára jobban látható és szebben olvasható ClearType betűtípusokat fejlesztettek ki.
A Távoli Asztal lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy másik munkahelyről is belépjenek a saját felhasználói felületükre, akár az interneten keresztül is. Ott teljes jogú felhasználóként hozzáférhetnek az alkalmazásokhoz és a fájlokhoz.
A legtöbb DSL-modem és a vezetékmentes hálózatok rendszerszintű támogatása, beleértve a FireWire és a BlueTooth kapcsolatokat is.

A jobb terméktámogatás érdekében a gyártóknak felajánlották, hogy a megfelelő termékeikre rátehetik a „Windows XP-hez tervezve” logót.

A kisebb-nagyobb javító foltok mellett sorra láttak napvilágot az ingyenes javítócsomagok (Service Pack):

Én magam is jártam már sajnos úgy, hogy a boltban vett eredeti XP-t felrakva egy vadonatúj gépre, a rendszer hamisított példányt jelzett. Tehát a rendszerben még mindig vannak hibák!

tán. Az eredeti tervek szerint az MS az egész XP támogatását 2008. június 30-ig tervezte, mivel a Vistát 17 hónappal előtte bocsájtották ki, de a Vista sikertelensége miatt ezt át kellett gondolni. Jelenleg, 2009 legelején az MS tervei szerint a terméktámogatás vége: 2014. április 8. lesz!

A kudarc újabb lehelete: Windows Vista

A Windows Vista (eredeti verzió: 6.0; kódneve: Longhorn) operációs rendszer első tesztverziója 2005. július 22-én lett publikus, maga a fejlesztés pedig 2006. november 8-ig tartott és további három hónapon keresztül már csak kisebb javításokra került sor, illetve ekkor már a viszonteladók és egyéb gyártók számára tették elérhetővé az új op. rendszert. 2007. január 30-án került a boltok polcára világszerte, illetve lehetőség volt a Microsoft honlapjáról való letöltésre is. A Vista több, mint 5 évvel követte a közvetlen előd XP-t, ami a Windows-ok történetében a leghosszabb fejlesztési periódus volt.

Ez a rendszer számos újdonságot hozott, illetve új lehetőségek sorát nyitotta meg:

továbbfejlesztett grafikus felhasználói felület – erősebb videókártyák esetén 3D-s effektekkel (Windows Aero néven)
finomított keresési eljárás
új multimédiás fejlesztési eszköztár – pl.: Windows DVD Maker
Desktop Gadgets – kis alkalmazásokat lehet kitenni az asztalra, pl. naptár, óra, stb.
Windows Media Player 11 – a médialejátszó új verziója
Windows Mail az eddigi Outlook Express helyett
Windows Calendar – átgondolt felületű, jól használható naptár
Windows Photo Gallery – új, látványos rendszerben lehet tárolni a fényképeket, illetve a videókat
újabb játékok, pl.: sakk, mahjongg (kínai dominó)
Shadow Copy – automatikus másolatkészítés a használt fájlokról és mappákról
Beszédfelismerés számos nyelven, pl.: brit és amerikai angol, spanyol, francia, német, kínai, japán – sajnos magyarul nem!
újjágondolt hálózati, hang, nyomtatási és képernyő-kezelési alrendszer.

A Vista az otthoni gépek közötti hálózati kommunikációt is megújította (P2P alapon), valamint nagyságrendileg egyszerűsítette a fájlmegosztást és a digitális eszközök használatát; tartalmazza a .NET keretrendszer 3.0-ás verzióját, amely a külső szoftverfejlesztők munkáját könnyíti meg a Windows rendszereiben. Habár a Microsoft elsődleges célja az volt, hogy a Vista segítségével megnövelje a Windows megbízhatóságát, de ez sajnos a mindennapokban csak korlátozottan sikerült. Elemzők és professzionális felhasználók sora szerint túl sok a biztonsági folt, ahol a rendszert trójai, túlcsordulásos és egyéb károkozók megtámadhatják. Ráadásul a teljes rendszerhez igen erős, ezért nagyon drága hardware kell, amit a felhasználók nem szívesen fizetnek ki. További probléma a rendszer mérhetetlen memória-illetve HDD-igénye, holott a legtöbb felhasználó egyértelmű kérése a rendszer egyszerűsítése és gyorsítása volt.

Verziók:

Windows Vista Starter Edition: árérzékeny piacok számára kínált verzió.
Windows Vista Home Basic: kispénzű fogyasztók számára ajánlott megoldás, Aero felület nélkül.
Windows Vista Home Premium: okosított szórakoztató központ, pl.: HDTV-támogatás, DVD-szerkesztés, fényképkezelés, játékok és mobil eszközök támogatása.
Windows Vista Business: üzleti felhasználók számára ajánlott „butított” kiadás. Többprocesszoros rendszerek támogatása, beépített fax, távoli asztal-használat, …
Windows Vista Enterprise: További üzleti eszközök, például: többnyelvű felhasználói felületek, teljes meghajtó-titkosítás, Unix-hálózatok támogatása, …
Windows Vista Ultimate: az otthoni és a vállalati verzió egysége – komoly játéktámogatás nagy megbízhatóságú háttérrel.

Valamennyi verzió (a Starter Edition kivételével) egyaránt támogatja mind a 32-bites (x86), mind a 64-bites (x64) technológiát. Az Európai Unió országaiban kaphatóak a Home Basic N és a Business N verziók is, amelyekből a Microsoft elleni anti-tröszt eljárás miatt kimaradt a Windows Media Player. Hasonló a helyzet Dél-Koreában is.

Rendszerkövetelmények:

CPU: 800 Mhz minimum, de 1 GHz ajánlott. Memória: 512 Mbyte / 1 Gbyte. Grafikus kártya: Directx 9.0 minimum. HDD minimum: 20 Gbyte, de ajánlott a 40 Gbyte; ráadásként még mindenképpen kér 20 Gbyte üres helyet. DVD-ROM kötelező, mivel a telepítő már nem jelent meg CD-n. (URL: http://www.microsoft.com/technet/windowsvista/evaluate/hardware/vistarpc.mspx )

Ez a Microsoft véleménye. Gyakorlati tapasztalatom azt mondja, hogy minimum 3 GHz CPU, javasolt a több-magos. Memória min. 2 Gbyte, grafikus kártya min. 1 Gbyte memóriával és 1920*1200-as felbontással. HDD. Minimum 100 Gbyte hellyel. Ekkor valószínűleg hajlandó a rendszer szóba állni a vassal és várhatóan normálisan működik is rajta...

Az első javítócsomag előtt nem sok Vista fogyott, de ez már ismerős volt az XP-nél is. 2008. február 4-én, a megjelenés után ez már megváltozott.

A következő generáció: Windows 7

Ezt a cikket 2009 május végén írom, most még nem pontosan ismert a kibocsájtási dátum. A kibocsájtási név jelenleg: Windows 7. Előző kódnevek: Blackcomb, illetve Vienna. Ezt a verziót a cég 2007-ben kezdte el tervezni, tehát még a Vista kibocsájtása előtt. Tervek és az eddig publikus előzetes verziók szerint itt is sok típus várható a kis kézi gépektől kezdve az asztali gépeken keresztül a nagy teljesítményű csúcsgépekig bezárólag. Legfontosabb újdonság: a rendszer kisebb, szolidabb, tömörebb és legfőképpen stabilabb lesz – mindezt úgy, hogy a gyorsasághoz nem kell erőmű a gépházba!

Steve Ballmer, a Microsoft Bill Gates utáni vezérigazgatója a 2009-es Consumer Electronics Show (CES) szakvásáron tartott előadásában jelentette be a Windows 7 op. rendszer letölthető béta-verzióját, amely az otthoni felhasználók számára 2009. január 9-től elérhető.Nem sokkal később egy RC-verzió is letölthető volt, ami már közvetlenül a kiadás előtti (Realise Candidate) verziót jelenti. Ráadásul a Vista kudarca miatt kénytelenek voltak felgyorsítani a végleges verzió megjelenítését is!

Várható újdonságok:

az MS továbbfejlesztette a felhasználók által leginkább használt elemek tartalmát és formáját egyaránt, így a végleges verzióban a futási teljesítmény gyorsabb lesz. Ráadásként a rendszer gyorsabban fog indulni, illetve leállni, így a felhasználóknak kevesebb időt kell tölteni a számukra haszontalan munkákkal.
Az újjátervezett Tálcán a régi kis gombocskák helyett új ikongombok foglalnak helyet, De immáron nem csak az éppen futó alkalmazásoknak van ott hely, hanem ide lehet rakni a kedvenc, igen gyakran használt programokat is.
Eltűnt a gyorsindítás eszköztár, az értesítési terület pedig módosult, így a régi (elrejtett) ikonok egy kis nyílra kattintva lesznek elérhetők. Megjelenik egy Asztalmutató ikon is, melyre kattintva az összes nyitott program-elem áttetszővé válik és így egyből lehet használni az asztal elemeit.
Ésszerűsített, egyszerűbb és legfőképpen gyorsabb felhasználói felület, így a mindennapi feladatok lényegesen felgyorsulnak. Egy új „multi-touch” technológia segítségével a felhasználó akár több ujjal is navigálhat a PC-je érintőképernyőjén.
Könnyebbé válik az otthoni kis hálózatra (Home Group) kapcsolt gépek közötti kommunikáció, mivel a mentés helyétől függetlenül bárhol el lehet érni a kívánt zenét, fotót vagy videót, esetleg fájlt. A PC-re csatlakoztatott eszközöket egységes és könnyen navigálható felületen (Device Stage) lehet elérni.
A Windows 7 az otthoni hálózaton belüli gépek számára leegyszerűsíti a zenék, fotók, videók továbbítását A Windows Media Playert is magába foglaló Windows Media Center sokféle formátumhoz ad kodek-támogatást, így használata is szélesebb körű lehet, mint az előző verziókban. A TV-tunerrel és a továbbfejlesztett felülettel pedig egyszerűen (és ingyen) rögzíthető a televíziós műsor.

A bétát csak angol, német, arab,japán és hindi nyelven adták ki, ezért sajnos a magyar nyelv megint csak a végleges verzióban lesz csak megtalálható.

Vissza az elejére